Chip 1996 April

home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search

/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9401 / CSUCSPC.CD < prev next >

Wrap

Text File | 1994-11-26 | 34KB | 538 lines

@VFéltucat PC tesztje@N @VCsúcsgépek@N Tesztjeink sorában a Pentium megérkezéséhez idôzítettük a csúcsgépek kategóriáját. A ""mindent bele" gépek fele Pentiummal érkezett. Ezennel felszabadítottunk minden gátat, nem korlátoztuk a gépeket árral, processzortípussal. A minimális megkötés az volt, hogy valami ""dögös" géppel jöjjenek, lehet az akár Pentium is, hiszen ez ma a sláger. A választék -- az ôszi bemutatóknak köszönhetôen -- elég gyér volt, mindössze féltucat masina jött össze. A hazai Pentiumos választékból három landolt a tesztlaborban, az Acer és az ALR nem jött el, meg akirôl még nem is tudunk. Persze nemcsak Pentiumból áll a világ, a másik három gép -- 486DX2-vel -- sem tartozik a sereghajtók közé. Sokan megnyalnák mind a tíz ujjukat, ha ilyennel dolgozhatnának. Különlegességeket így is csomagoltak a gépek mellé, például 20 colos monitort, avagy RAID rendszerû háttértárat -- kinek mije volt kéznél, és mit tudott nélkülözni, hiszen ez a kategória nem a kétfilléresek mezônye. A gépek a legvegyesebb összeállításban érkeztek, mivel a forgalmazók minimális követelményt se kaptak. A gépek egy részében nem volt CD-ROM meghajtó, így ez a teszt kimaradt. Gondoltuk, hogy a csúcsgépeken majd más teszteket is kipróbálunk -- Windows NT, OS/2... A Windows NT-rôl annyit tudtunk, hogy a Pentiumot kedveli, rajta gyorsabban fut. Nosza, próbáljuk ki! Minden próbánk kudarcba fulladt... Az OS/2 feltöltése sikerrel járt, de csak egy, elég üresen érkezett gépet szabadítottunk meg a DOS-tól az OS/2 telepítéséhez. Azzal kísérleteztünk, hogy az Eurotesztet az OS/2 alatt is lefuttatjuk. Nem jött össze. Az Euroteszt és az OS/2 összeházasítása nem sikerült, pedig ""menyasszonyunk" eddig minden DOS-vôlegénynek tetszett... (Az gépek neve alatt -- szokásunktól eltérôen -- nem szerepelnek az egyes vizsgálati szempotok szerinti helyezések, és kimaradt a pontozási sorrendet összefoglaló táblázat. ùgy gondoltuk, az eltérô összeállítások miatt nem lenne sportszerû az ilyen jellegû összevetés.) @VCompaq Prolinea 5/60M@N A Számalk által rendelkezésünkre bocsájtott géprôl elsô ránézésre nem derül ki, hogy milyen masina, egyedül a típusszám ötöse árulkodik arról, hogy ebben egy Pentium motoszkál. A Compaqtól megszokott -- bár tesztjeinkben nem nagyon szereplô -- teljesen egyszerû ProLineás külsôben egy EISA alaplapba került az új CPU-t tartalmazó processzorkártya. A gépet szétszerelve biztonságot sugalló rend uralkodik a belsejében. Az aktív alaplap fix helyén található a VGA illesztôkártya, és szintén fix helyen a processzorkártya. A memóriabôvítô kártya helye pillanatnyilag üresen árválkodott, de ez azt jelzi, hogy lehet ezt a gépet még tupírozni. A tápegység alatt kapott helyet az alaplaphoz szervesen kapcsolódó perifériakártya, amely két soros vonalat, egy párhuzamos illesztôt, billentyûzet-fogadót, egy egérillesztôt, egy IDE-illesztôt, és végül egy hang-interface-t tartalmaz. A tápegység ventilátora nem a szokásnak megfelelôen hátul, hanem a tápegység gépbelsô felôli részén hajkurássza a levegôt. A ház elsô lapján lévô fôkapcsolóhoz menô kábelt egy mûanyag csatorna szigeteli, így mondhatni hármas szigetelés védi a gépben turkálókat. A géprôl lehagyták a reset- és a turbógombot, így csak a fôkapcsolót lehet nyomogatni rajta. A resetgombra néha szükség van, a turbógombot én sem érzem oly lényegesnek. A sebességkijelzô pedig egyenesen felesleges lenne. A gépben egyetlen floppymeghajtó árválkodik, a nagyméretû floppyt ma már nem kedvelik, egyre több programot már nem is szívesen adnak 5|1/4 colos lemezen. A lefaragás tehát nem túl hátrányos. Mivel ez a ""Multimedia Edition" verziója a gépnek, ezért a hátul található hanginterface-re egy a géphez adott elosztót dughatunk, melybe jack csatlakozókkal kapcsolhatjuk rá a hangkimeneteket, illetve a mikrofont, melyet szintén mellékelnek a géphez. A géphez egy Compaq Q-Vision 200-as monitor jár, amely illik is ehhez a kategóriához, de sajnos nem tartózkodott sokáig a tesztlaborban. Nagyon kellemes egy ilyen nagyméretû képpel szembeülni. Igaz, méretes asztal is kell hozzá, hiszen egy kicsit távolabbról célszerû szemlélni, mint a 14 colosokat. @VFuture@N A videotonosok ebbe a Future nevû gépbe beleadtak (illetve hozzáadtak) mindent, ami szem-száj ingere manapság. A központi egység 486DX2-es, nem Pentium, de azért tud. A monitora elbûvölô, 20 colos monstrum. Kaptunk hozzá egeret, scannert, van benne CD-ROM olvasó, két merevlemez és egy hangkártya. Kellemes kis összeállítás, és oly sokoldalú, hogy azt hiszem, mindenkinek elkelne egy ilyen kiépítés az asztalán. Ha az összeállítás gazdagságát és az árakat összevetjük, úgy érzem, nem rossz vétel. Ha egy számmal kisebb monitorral adják, akkor az ára még barátságosabb lehet. A masina szétszedése viszonylag könnyû, az elôlap lerántása után két csavart kell eltávolítanunk ahhoz, hogy a nagyméretû torony jobb oldali ajtaját kinyithassuk vagy esetleg teljesen levehessük. A géphez így kellemesen hozzáférhetünk. Hét periféria-fiókot találunk benne, melybôl négyet elölrôl is elérhetünk, azaz kellemesen lehet még bôvíteni. Nem is tudom hogy mivel, talán egy streamert vagy egy MO drive-ot lehetne beletenni. Más talán már nem is hiányzik belôle. Az összeállításban volt egy rész ami furcsa, bár érthetô. A hangkártya tud CD-ROM meghajtót vezérelni, ennek ellenére a CD-ROM-hoz egy külön vezérlôkártyát építettek a gépbe. Az egységet saját vezérlôvel szállítják, így tehát azzal tették be. A gépet láthatólag a tesztre tupírozták fel, mindkét merevlemez tartalmazta a bootot és a DOS-t. A monitor... Fájlaljuk, hogy vissza kellett adni. Csodaszépen rajzol, nagyszerû a mérete, igazán irigylendô aki ilyennel dolgozik. Persze program és szöveg írásához nem szükséges ez a nagy méret -- de kellemes volt. A hangkártya segítségével kellemes zenét varázsoltunk a hozzá adott két CD egyikérôl. A másikon multimédiás programot kaptunk. @Vi-base@N Az Intel Pentiumos bemutatója után kaptuk meg egy rövid idôre a masinát a Macrodától. Az Intel X-sorozatának egyik tagjáról van szó. Ebben az összeállításban nemcsak az ""inside" van az Inteltôl, hanem minden, még a doboz is. A konstrukciót, így a dobozt is alaposan átgondolták, mint a Compaqnál, de míg az egy asztali gép, addig ez leginkább egy szerver palotája. A hatalmas, kétventilátoros tápegység (384 W teljesítménnyel) a doboz felsô részének nagy területét uralja. A felsô rész homloklap felôli részére kerültek a külvilág felé kapcsolatot tartó egységek: a floppymeghajtók és a CD-ROM meghajtó. Ez a rész ajtóval csukható, amely kulccsal zárható. Az ajtó védelmében kapott helyet a kisfeszültségû bekapcsoló, a resetgomb és a billentyûzetet engedélyezô/tiltó gomb. Mivel zárható ajtóval védett, nem kulcsos kapcsolót alkalmaztak. Az engedélyezett állapotot egy led jelzi. A kisfeszültségû ki/be kapcsoló a monstrum 5 V-os áramkörét kapcsolja. A tápegység hálózati fôkapcsolója a hátlapra került. Az elôlapon kapott helyet egy kétsoros LCD. A bekapcsolási ellenôrzésnél a tesztek számjelét ide írja ki a gép, majd reklámízû szöveggel kiírja: ""Pentium TM / System Ready" Az LCD kijelzôt tartó panelen egy SCSI ismétlô kapott helyet abból a célból, ha a külvilág felé kapcsolatot tartó egységek, vagy valamelyikük SCSI interface-szel rendelkezik, akkor ne legyen beépítési probléma. A doboz középtáján szántak jókora helyet az alaplapnak, s az ebbe dugható kártyán csücsül a processzor. A processzort tartó kártyán nem sokan kaptak helyet: a CPU, a hasonló méretû, de hûtôborda nélküli buszvezérlô áramkör, és elenyészô mennyiségû kiegészítô alkatrész. Az EISA buszrendszerû alaplapot egy SCSI elosztó kártyával lehet kiegészíteni, amely a gép aljában fiókokat kapott merevlemezek (maximum 8 db) kábeldzsungelét hivatott kiküszöbölni. A kártyák rekeszét egy belsô fedôlappal is ellátták, így kettôs a biztonság: dobozban egy másik doboz, abban van az elektronika. Feltehetôen így kevésbé érzékeny a környezeti zavarokra, s kevésbé zavarja a környezetet. Sajnos az NT felpakolásánál kezdôdtek a bajok. Morgott, hogy a CD-ROM nem SCSI vezérlôn keresztül csatlakozik a géphez. Sebaj, jön a winchesterre való töltés, majd onnan a telepítés. Az automatikus SCSI-felismerés azonosította a vezérlôt, de akkor a CD-ROM meghajtó hiányában nem ment a dolog. A DOS alatti CD-ROM olvasáshoz kézi telepítést kell választani. Ekkor viszont már nem fogadta el a vezérlôt, s végképp elakadtunk. A gépet 15 colos monitorral és egy egyszerû billentyûzettel kaptuk, de itt a fô hangsúly a gépen volt. @VKomdex@N A Komdex Silicon Valley által behozott összeállítás feketére dukkózott magas toronyban érkezett, hasonlóan fekete billentyûzettel és monitorral. A megjelenés tehát elôkelô. Az ismerkedések során a gép igen gyorsnak tûnt, ezért elámultunk, amikor lefuttattuk az Eurotesztet. Rettenetesen kevés pontot szedett össze, mindössze 4782-t. Itt valami nem lehet rendben. Fordítva mûködik a turbógomb (volt már rá példa tesztjeink során)? Nem, kiderült, hogy turbógombnak nincs hatása a sebességre. A cég képviselôi az átadáskor említették, hogy a Windows miatt egy kicsit visszafogták a gépet, de ez sem lehet az oka, hiszen oly alacsony a szerzett pont. Kiderült, hogy a belsô órája nem jár jól. Az idôméréseket pedig a belsô órával végzi az Euroteszt programcsomag. Az óra méricskélése során kiderült, hogy bekapcsolt gép esetén az óra 3,06-szor gyorsabban jár a kelleténél, a gép kikapcsolt állapota esetén csupán 1,81-szeres a sietés. Táblázatunkban ezután az adatokat 3,06-tal megszoroztuk. Az óra ilyen viselkedése mindenesetre ronda dolog. A Windows-teszt elakadt a gépen, bár maga a Windows fut. A teszt feltehetôen egy olyan részt mozdít a Windowsban, amit nem tud végrehajtani a processzor és az alaplap együttese. A hiba többszöri futás után mindig ugyanúgy fagyasztotta le a gépet, tehát nem véletlen zavarról van szó. A sok gond után az elônyös oldalakról is kell szólni. A bevezetôben említett nagy fekete tornyot igen kellemesen lehet szétszedni. Az elôlap egy mozdulattal elôre eltávolítható, alatta láthatók az oldallapot rögzítô csavarok. Elég ôket feloldani, az oldallapok máris kinyithatók. Belül hatalmas helyek állnak rendelkezésünkre. A hét egységnyi perifériafiókból négyet az elôlap felôl is elérhetünk. A házba egy házhûtô ventilátort már eleve beépítettek, így a masinában most három méhkas zümmög, a ház-, a tápegység-, és a CPU-ventilátor. Ezzel együtt nem elviselhetetlen a zaj a gép körül. A házventilátor az elôlapon alul levô rácsozaton át szívja be a levegôt, amit az elôlapban levô szûrô tisztít meg. Nagyon szimpatikus megoldás. A billentyûzet elég nagyméretû, a monitort éreztük csupán kicsinek a másik két egység mellett. A monitort szintén a Komdex Silicon Valley jegyzi, és a cég 14 colosnál nagyobb változatot is kínál, de most csak ilyet küldtek. A Viper VLB meghajtókártya a benne lévô 2 Mbyte memóriával szintén nagyobb ernyôt érdemelt volna. Ezzel együtt ez a kis képernyô a maga nemében nagyon jó, szépen finoman rajzol. @VNádor@N A Nádor az utóbbi tesztjeinken rendre szerepelt, bemutatva kínálatát. Amikor ezt a gépet elôvettük, azt hittük, hogy az elôzô teszt masináját szedtük elô. Csalóka a ház. Ahogy a Compaqnál, itt sem tudni elsô ránézésre, hogy mi van belül. Az alaplap persze már sokkal fontosabb, azon van a 486DX2-es processzor. A gép induláskor 7,8 Mbyte memóriát jelez ki -- a 640 Kbyte és az 1 Mbyte közötti rész ki lett tiltva (8192-384 = 7808). A masina az elôzô tesztben már megismert szolid monitorral vett részt a versengésben. A multkori tesztben hiányolt kiegészítô programokat és a dokumentációt most megkaptuk, ami látszik is a kedvezôbb értékelési pontszámon. Az Euroteszt mérési eredmények a tesztben résztvevô másik két 486-os közelében vannak. Az alaplap jobb beállításával biztosan lehet javítani az eredményeken, de ez természetesen nem a mi feladatunk. A gépben lévô 240 Mbyte-os Conner merevlemez ma még nem tartozik a mindennapi kellékek közé, ugyanígy a VGA kártya is a jobbak közül való. Megérdemelt volna az összeállítás egy jobb monitort, legalább egy 15 colost, de méginkább egy 17 colos képátlójút. A csúcsgépek küzül ez az összeállítás a legolcsóbb. Ha az ár/teljesítmény viszonyt is figyelembe vesszük, érdemes odafigyelni erre az összeállításra. Mindenesetre ajánlott egy nagyobb monitorral rendelni, igaz, ez az árat növeli, de a használhatóságot is! @VPentacomp@N A Pentacomp a versenyre két dobozt hozott. A tesztlaborba ezzel került be az elsô RAID egység -- a Core cég MicroArray nevû háttértára. Az öt merevlemezt tartalmazó egység 8 bites SCSI-2 adapterrel csatlakozik a számítógéphez. A MicroArrayt egy 25 MHz-es órajelû LR33000 RISC processzor vezérli. Az öt 2,5 colos IDE merevlemez üzem közben cserélhetô. Természetesen egyszerre csak egy. A csere után meg kell várni, hogy a rendszer visszaállítsa az adatokat. A rendszer ugyanis hibatûrô, egy tároló kiesése esetén az adatokat még kiolvashatjuk a MicroArray egységbôl. A csere után a többi drive adataiból elôállítja és felírja az új drive-ra a kiesett adatokat, majd újból alkalmas arra, hogy hibamentesen dolgozzon tovább. A regenerálás alatt a SCSI vonalon az adatok elérhetôk, a rendszer nem esik ki. Kipróbáltuk, valóban így van. A winchester visszatétele után a winchester fiókján lévô resetgombot megnyomva a rendszer elvégzi az ellenôrzést. Adatkiesést tapasztalt, így nekilátott dolgozni, amit a vinyók lámpái jeleztek. Eközben indítottunk egy programot, ami annak rendje és módja szerint dolgozni kezdett, mintha mi sem történt volna. A rendszer megnyerôen bizonyította hibatûrô voltát. Abban az esetben, ha egyszerre két fiókot tépünk ki belôle, akkor természetesen már nem tud mit kezdeni. A MicroArrayben helyet kapott egy CD-ROM olvasó is, így komplett háttértárnak mondhatjuk a majd' PC nagyságú dobozt. Esetleg a streamert hiányolhatja valaki, de erre nincs igazán szükség, mivel a rendszer legfôbb jellegzetessége a hibatûrô volta, így az idônkénti streamerre való mentegetésnek nincs jelentôsége. Ideális server-háttértár a MicroArray. Egy kicsit úgy érezhetô, hogy a Pentacomp gép elhomályosodik a MicroArray mellett. Maga a PC is tempós darab, de eredményei az elsô futás során csupán egy jó 486-osra emlékeztettek. A tesztet a gépben levô SCSI kártya cache-ének bekapcsolt állapotában való futtatásakor jócskán megugrott a pontszám. Ennek eredményét külön oszlopban hozzuk, érzékeltetve azt, hogy mennyit számít -- és hol segít -- a hardveres lemezcache. A monitor igen kellemesen egészítette ki az együttest. A 17 colos méretû képet nagyon jólesik nézegetni, sokkal kevésbé zavarja a szemet, mint a kisebbek. Ez persze a felbontás minden áron való növelése miatt van, hiszen a 800x600-as felbontás 14 colos képernyôn már finomabb képet ad a szokásos monitormaszkoknál, így az eredmény néha rosszabb, mintha kisebb felbontásban dolgozunk. A gép belsejével volt egy kis problémánk. A kellemes hardver elemek igen rossz környezetet fogtak ki. A ház nem ezekhez az elemekhez való. Az alaplapon levô CPU-ventilátor miatt fölé nem lehetett tenni a hosszú SCSI kártyát, az csak olyan helyre fért el, ahol viszont már nem volt távtartó a kártyához, így az lifegett. Igaz, a cache memóriák így igen közel kerültek a házventilátorhoz. Ez utóbbi igen hasznos jószág egy ilyen felpörgetett masinában. A gépre megpróbáltuk feltenni az OS/2-t. Sikerült is felgyûrni kis kéz- és lábtechnika segítségével. Minden rendben volt addig, mígnem az Eurotesztet kívántuk kipróbálni az OS/2 alatt. Nem sikerült, s az NT-vel való hosszas viaskodás után nem is maradt kedvünk annak kiderítéséhez, hogy az OS/2, a gép, vagy a ""felgyûrés" volt a hibák oka. Maradunk a DOS alatti tesztelésnél. @VCHIP-TIPP@N A csúcsgépek tesztjével egy kis áttekintést nyújthatunk arról, hogy mit lehet elképzelni egy ""dögös" géprôl. A processzora 486, de lehetôleg DX2, esetleg Pentium legyen. Belsô memóriája minimum 32 Mbyte legyen, de ha lépést akarunk tartani az újabb 32 bites Microsoft fejlesztésekkel, fel kell készülnünk a 128 Mbyte-ra való bôvítésre. Háttértárként egy RAID, hogy ne kelljen bíbelôdni adathalmazaink lementésével. Persze kapacitása ne csak fél giga legyen, mint a beküldötté, rendeljünk legalább 2, vagy 5 gigásat. Mire bekapcsoljuk, a Corel ábráit már csak ilyen háttértáron tudjuk eltenni. Elengedhetetlen természetesen egy CD-ROM olvasó, hogy az újabb programjainkat be tudjuk tölteni a gépünkbe. Lehet, hogy a 7-es DOS már csak CD-n lesz kapható!? Ne feledkezzünk meg egy jó hangkártyáról sem, hiszen ma már az EDLIN programot is multimédia opcióval egészítik ki, amely egy rossz leütés esetén a Sors szimfóniából játszik el egy tételt. (A béta verzióban a zeneszó alatt nem tudunk újabb karaktert bebillentyûzni.) Ha nem akarunk elszigetelôdni és elidegenedni(!) embertársainktól, akkor a gépbe feltétlenül rendeljünk egy faxmodem kártyát, hogy nem létezô telefonvonalunk igénybevételével kapcsolatot tudjunk teremteni más csúcsgépek tulajdonosaival, és a CT BBS-sel. Végül, de nem utolsósorban a monitor kiválasztására kell ügyelnünk. Egy csúcsgéphez már ne is keressünk 14 colos monitort. Ahhoz és természetesen legfôbb kincsünkhöz, a szemünkhöz legalább 17 colos dukál. Ne ezen spóroljunk, ma még inkább az operatív tárból hagyjunk ki 8 Mbyte-ot a monitor javára! Meglátják -- ha még nem romlott el a szemük --, megéri. (A Philips multimédia monitorok ára még talán többeknek elérhetô. Ilyet most sajnos nem kaptunk egy géphez sem, így nem tudjuk bemutatni, de ajánlani igen.) A csúcsgépek nem széria összeállítások, majd' mindegyik cég a teszt részére rakta össze a gépet. Ezeket az egyéni igények és talán az elôzô rész ajánlásai alapján kell megrendelni. Nem kívánunk egy céget sem kiemelni, mert mindegyik érdekeset hozott valamely részben. CHIP-TIPP-et így nem adunk ki e tesztünkben. @KKrizsán György@N ┌──────────────────────────────────────────────────────────┐ │ @VA Pentium processzor@N │▒ │ │▒ │ A 486-os processzor után következô állomás -- az Intel │▒ │ képviselôi szerint -- a jogvédelem miatt nem az 586, │▒ │ hanem névvel nevezve: Pentium (ejtsd: pentium). A │▒ │ régen várt processzor megérkezett, és az Intel hazai │▒ │ képviselôje, az Elbatex nagymennyiségû információval │▒ │ látta el szerkesztôségünket. Ezek segítségével készült │▒ │ ez a rövid összefoglaló. │▒ │ │▒ │ A processzor a leírások szerint teljesen kompatibilis │▒ │ programozás szempontjából az Intel 8086/88-tól a │▒ │ 486DX2-ig az egész eddigi családdal, lévén annak │▒ │ legújabb tagja. Ezt a kompatibilitást sokan kétségbe │▒ │ vonják, de ez majd a felhasználói próbák során derül │▒ │ ki, eddig bizonyíthatóan nem találtak hibát a │▒ │ kompatibilitásban. Mások szerint a második generációs │▒ │ RISC (Reduced Instruction Set Computer) és a CISC │▒ │ (Complex Instruction Set Computer) keverékeként elôállt │▒ │ CPU összeköti a PC-ket és a Workstationöket, kitöltve a │▒ │ köztük lévô szakadékot. │▒ │ │▒ │ Nézzük, mit is tud a maximálisan 3,2 ampert felvevô és │▒ │ 3,1 millió tranzisztort tartalmazó processzor! A 0,8 │▒ │ mikronos, BiCMOS technológiájú chip egy 273 lábú 55x55 │▒ │ mm-es kerámiaházban kapott helyet. Két változatban, 60 │▒ │ és 66 MHz-es órajelfrekvenciával került piacra. A │▒ │ processzor 32 bites, de 64 bites adatbusszal és 32 │▒ │ bites címbusszal rendelkezik. A memóriaszervezô egység │▒ │ (MMU) a 386-os és 486-os processzorokból származik, │▒ │ azok továbbfejlesztése, így azokkal kompatibilis. A │▒ │ memórialapok mérete opcionálisan megadható. A CPU │▒ │ belsejében 8 Kbyte-os kód- és ugyanekkora adatcache │▒ │ segíti a tempós mûködést. Az adatfeldogozást két │▒ │ pipeline integer aritmetika végzi. A lebegôpontos │▒ │ mûveleteket egy szintén pipeline technikát alkalmazó │▒ │ lebegôpontos egység dolgozza fel. A lebegôpontos egység │▒ │ felülrôl kompatibilis az eddigi családtagok │▒ │ lebegôpontos egységeivel. Ez csak │▒ │ programkompatibilitást jelent, mert a CPU ezen áramköri │▒ │ részét teljesen újratervezték a konstrüktôrök. A CPU │▒ │ felkészült a multiprocesszoros üzemmódra. Öntesztelô │▒ │ és hibafelderítô kiegészítésekkel látták el a buszokat │▒ │ és a mûveletvégzô egységet. Ezek röviden a Pentium │▒ │ fontosabb tulajdonságai -- általánosságban. Most nézzük │▒ │ ugyanezt részletesebben! │▒ │ │▒ │ Az adatbuszt a gyorsabb adatáramlás érdekében │▒ │ kibôvítették 64 bitesre. Míg az 50 MHz-es 486-os │▒ │ adatátviteli sebessége 160 Mbyte/s, addig a 66 MHz-cel │▒ │ ketyegô Pentium 528 Mbyte/s értéket ér el, ami │▒ │ láthatólag nem csak az órajel-frekvencia növelésébôl │▒ │ származik. A buszvezérlô burst üzemmódban tudja │▒ │ vezérelni a memóriát olvasás és visszaírás esetén. A │▒ │ memóriaszervezô 2 és 4 Mbyte-os memórialapok opcionális │▒ │ kezelésére is felkészült. │▒ │ │▒ │ Míg a 486-osokban egy cache van, addig a Pentiumban egy │▒ │ 8 Kbyte-os kódcache és egy 8 Kbyte-os adatcache │▒ │ dolgozik -- egymástól függetlenül. A cache-eket │▒ │ kiegészíti egy-egy TLB (Translation-Lookaside-Buffer) │▒ │ egység, amely a lineáris címeket fizikai címekké │▒ │ alakítja. Az adatcache a MESI protokoll (Modified, │▒ │ Exclusive, Shared or Invalid) szerint dolgozik. Ennek │▒ │ lényege, hogy a cache négy állapotban lehet, amelyet │▒ │ két bit jelez. Az egyes átmenetek jelentenek egy-egy │▒ │ szükséges akciót, mint például visszaírást. A │▒ │ processzorban egy úgynevezett snooping eljárás is │▒ │ mûködik, amely ""kiszimatolja", hogy a cache-ben lévô │▒ │ adat érvényes-e. Ez különösen a többprocesszoros │▒ │ üzemmódban lényeges. A szimatolás a különbözô │▒ │ buszciklusok alatt megy végbe, azaz ha a processzor │▒ │ érzékeli, hogy a cache-ben lévô adat fizikai címére │▒ │ írás történt, azt jelzi a cache-ben. A kódcache mellett │▒ │ dolgozik a Branch Target Buffer, amely a korábban │▒ │ végrehajtott elágazásokat tartalmazza. Az elágazások │▒ │ elôre jóslásával a cache hatásfoka növelhetô. │▒ │ │▒ │ A két aritmetikát tartalmazó mûveletvégzô egységet │▒ │ szuperskalár technológiának nevezik. A két ALU-ban egy │▒ │ órajel-ütem alatt párhuzamosan két -- egyébként egymást │▒ │ követô -- utasítást lehet egyszerre feldolgozni. Ehhez │▒ │ természetesen úgy kell megírni a programot │▒ │ (assemblerben) vagy olyan fordítót kell használni, │▒ │ amely ezt a lehetôséget kiaknázza. Sok esetben enélkül │▒ │ is adódik lehetôség arra, hogy egymás után következô │▒ │ utasításokat találjon az utasításdekódoló egység. │▒ │ Ezeket rögtön egymás mellé tudja sorolni, így a │▒ │ mûveletvégzés ideje felére csökken. A CPU-ban │▒ │ elhelyezkedô két utasításfeldolgozó egység azonban nem │▒ │ teljesen szimmetrikus. Az ""U" egység a teljes │▒ │ utasításválaszték feldolgozására alkalmas, míg a ""V" │▒ │ jelû ALU csupán integer utasításokat és a │▒ │ regisztercsere utasításokat tudja elvégezni. A │▒ │ mûveletvégzés a két egységben elméletileg egyszerre │▒ │ történik, de az ""U" egység eredménye elôbb áll │▒ │ rendelkezésre, így a ""V" egység azt fel tudja │▒ │ használni. Egyes utasításokat felgyorsítottak, így a │▒ │ JMP, CALL, RET PUSH és MUL utasításvégrehajtási idején │▒ │ faragtak. │▒ │ │▒ │ Az átdolgozott lebegôpontos egység új, optimált │▒ │ algoritmusokat tartalmaz jónéhány mûveletre. Az egység │▒ │ az IEEE 754-es számábrázolást alkalmazza, amely 80 │▒ │ bites. Az osztásra, szorzásra és összeadásra saját │▒ │ célhardvert építettek az FPU-ba. Ezek hatására a │▒ │ lebegôpontos mûveletek elvégzése jelentôsen │▒ │ felgyorsult. Ez teszi lehetôvé a grafikai │▒ │ alkalmazásokban való szélesebb körû elterjedését. │▒ │ │▒ │ A Pentium utasításkészlete tartalmaz multiprocesszoros │▒ │ üzemmódot támogató utasításokat. Két vagy több Pentium │▒ │ mûködhet egy rendszerben, amelyek a Memory Access │▒ │ Ordering (memóriaelérés elrendezés) technika szerint │▒ │ dolgoznak együtt. │▒ │ │▒ │ A processzor belsô adatvédelme a nagyszámítógépes │▒ │ központi egységek technológiájától származtatható. Az │▒ │ egyik eleme ennek a funkcionális redundanciaellenôrzés │▒ │ (FRC -- Functional Redundancy Check)). A mûveleteket │▒ │ egy ellenôrzôprocesszor követi, az eredményeket pedig │▒ │ egy összehasonlító logika figyeli, amely hibás mûködés │▒ │ esetén riaszt. A másik fô védelmi eszköz az adatok │▒ │ paritással való védelme. Az adatokat byte-onként látják │▒ │ el paritással, és ez az adat processzorban bejárt útját │▒ │ végigkíséri. A címbuszt is ellátták paritásvédelemmel. │▒ │ │▒ │ A Pentium mellé egy sor kiegészítô alkatrészt is │▒ │ kidolgoztak a konstruktôrök. Ilyen például a 82496-os │▒ │ típusszámú cache-vezérlô és az ehhez illeszkedô │▒ │ cache-RAM (típusszáma 82491). A Pentiummal együtt │▒ │ javasolt PCI (Peripheral Component Interconnect) │▒ │ buszrendszer illesztését és a memóriavezérlést a 82430 │▒ │ PCIset Cache/Memory Controller (PCMC) látja el. Ez a │▒ │ chipkészlet a 256/512 Kbyte cache és a 2-192 Mbyte │▒ │ memória, valamint a 33 MHz-es PCI busz vezérlésén kívül │▒ │ ISA vagy EISA busz vezérlését is megoldja. │▒ │ │▒ │ A fejlesztôk az Intelnél már a P6-oson -- nincs még │▒ │ jobb neve (a Sextiumtól idegenkednek) -- és a P7-esen │▒ │ dolgoznak, de a Pentium család teljes kifejlesztése még │▒ │ odébb van. Tervezik a 100 MHz-es változatot, az │▒ │ overdrive processzorokat és a 3,3 voltos (notebook) │▒ │ verziókat. Nincs megállás! │▒ └──────────────────────────────────────────────────────────┘▒ ▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒▒